2011. december 12. Hétfő

A hét szokásos első napja, be kéne menni dolgozni, de piszkosul lusta vagyok. Aztán eszembe jut, hogy más tutira boldog lenne, ha volna melója! Na ilyenkor felpörög a szervezetem és a következő fázisba lépek és felöltözök!!

A szokásos reggeli forgalom, rajtam kívül senki sem lát, de egyedül én vagyok az a vak, aki fehérbotot is használ. A többi ember csak ilyen vakmerő figura! A villamoson a szokásos hering szitu, a buszon kisebb tömegnyomor, majd végül beérkezem a munkahelyre.

Drága Sutyorgóné a hétvégén a neten talált egy egészséges bilincset, amitől állítólag boldog leszel, meg hasonló ufós érzéseid támadnak. Na a lényeg az, hogy Drágaságom ezt megtalálta, majd meg is rendelte.

A következőket kell ilyenkor tenni: 1100 forint a kiszállítás plusz az ufós anyag: mivel Pesti vagy, nehogy már fizessé a kiszállításért, ezért bejelölöd a személyes átvételt. Ha már ezt a funkciót választottad, ezért van egy mobilszám, amit fel is kell hívnod, természetesen csúcsidőben! Háá nehogy má jó érezd magad!!! Én bizony ezt a számot fel is hívtam! Természetesen a munkaidőmben, mert nem érek rá egész délután!

A következők történtek:

teló kicsörög, még mindig csörög… na végre felveszik. Illedelmesen bemutatkozom, elmondom a panaszom, hogy rendeltem egy karperecet és szeretném átvenni. Hol? Mikor lehetne-e??!

Erre az idős Hölgy majdnem letépte a fejem, mert Őneki már elege van, idős nyugdíjas és a fiatalok nem adják át a helyet a villamoson, metrón, buszon, hajón, repülőn. Okés! Én ezt értem! De próbálkozott vonaton??!! Neki lumbágója van ezért nem tud nehezet cipelni. Miután kiderítettem utazási szokásait és egészségügyi helyzetét, megkérdeztem, hogy ilyenkor most mi a helyzet?? Válasz: Ma délután 14:30-kor átvehetem a cuccot, mert a Blaha környékén lesz. Ezt az után közölte velem, hogy kölcsönösen megosztottuk egymással, kinek szarabb az élete. De a maminak nem jutott el a tudatáig, hogy egy vaknak hiába mondja azt, hogy a Blaha környéke, mert ez egy tág fogalom. Eljutottunk arra a pontra, hogy inkább mégsem kérném a bilincseket, majd elkövetek egy Bankrablást és a kiérkező jard majd ingyen és személyre szállítva kihozza nékem.

Ezután a bájos beszélgetés után felhívtam Sutyorgónét és hosszú egy percen keresztül elpanaszoltam neki, hogy megakartak lincselni. Majd megkértem nézzen egy másik számot, ahol én leszek a hóhér és én fogok perceken keresztül megint csak az én számlámra panaszkodni.

Drágaságom sikeres hadműveletet végzett, mert sikerült a birtokába venni egy mobilszámot, mely csak 10 óra után érhető el. Milyen jó egyeseknek! Ezután munkatársaimnak elmondtam mi a szitu és felajánlották a segítségüket, mely a következő volt:

Szólnak az egyik Security Mannak, ha bejön csapjam meg és Ők lesznek a tanuk. Kihívják a rendőrt és kapok bilincset, sőt még kocsikázni is elvisznek.

10:45-kor felhívtam a mobilszámot, amit hosszú várakozás után felvett egy Hölgy. Na elkezdtem panaszkodni! Rendeltem, elmennék érte, kifizetném, ráadásul haza is hoznám a cuccost. De! A kolléganője, aki egy banya! Ebben szeretne engemet megakadályozni. Nos mit ajánl??! A csajszikám hebegett-habogott, majd felajánlotta szolgáltatásait. Remek! Este 18-kor tali.

Felhívtam Drágaságom és elújságoltam, hogy létre jött a nagy üzlet. Lesz bilincs estére!

(A délutánomat a Vodkafonosoknál töltöttem, de ezt majd egy másik papírra írva osztom meg véletek!)

Nos a Vodkás program kissé elhúzódott, ezért furcsa módon a csajszikám már fel tudott hívni. Elmondtam néki, hogy szitu van és kések, majd elnézését kértem és megígértem, hogy felhívom. Meg is tettem! Ekkor megint csak az én számlámra kisebb előadást tartott, hogyan is találjuk meg egymást. Vele is voltam szíves közölni semmit látó tudásomat, de percekkel később eljutottunk arra a pontra, hogy személyleírást adott magáról. Na itt elgondolkoztam: Ki is a fogyatékos??! Hogyan mondjam el egy látónak telefonba érthetőbben: Vak vagyok, fehérbottal közlekedem, semmit sem látok.

Az ötleteket várom a kommentálós részbe! Előre is köszönöm!

Megérkeztem az adott helyszínre, majd várakoztam. Jöttek szép számban az emberek, kb. hárman kérdezték meg, hogy kell-e segítség? Ötvenből három jó arány??!!

Ismét csörög a telefonom. A csajszikám bemutatkozik, a bilincses vagyok. Oksa vettem. Merre jár? Ő itt ül a barinőjével a kajáldába.

Oda tudnék menni? Aha! NEM!! Na kitört belőlem a paraszt! Kezdtem azzal, hogy lehölgyemeztem, majd folytattam azzal neszivasson mert így is fáradt vagyok!

Közli velem a csajszi: rendben, találkozzunk a Vakok Intézete előtt, mert Ők úgyis kocsival vannak és ott meg tudnak állni. Újra eluralkodott rajtam a paraszt lázadás hangulata! Elmagyaráztam a csajszikámnak, hogy mivel Ő lát kb. öt perc alatt ide ér a kajáldából. De ha én elindulok a Vakok Intézetéhez, akkor az huszonöt percbe is beletelik.

Na melyikőnk a gyorsabb???!

A csajnak ezek szerint megvan a nyolc általános, mert gyorsan kiszámolta. És biza én nyertem!

Körbeírtam, hogy hogyan nézek ki, furcsa módon Ő megtalált engem. De én hiába figyeltem sehol nem láttam őt, pedig olyan jó személyleírást adott magáról.

A nagy találkozás!

- Csajszi: én vagyok a bilincses!

- Én: Oksa én meg a Vaksi!

- Csajszi: Hogycsináljuk?

- Én: Nos utcán, álva nem!

- Csajszi: Tessék?

- Csajszi: Mit?

- Én: kérném a bilincseket!

- Csajszi: jah értem!

- Csajszi: de hogyan akar fizetni?

- Én: bankkártyával baszki! Esetleg kp-t elfogad?

- Csajszi: persze!

Majd közli velem, hogy Ő még nem kötött üzletet ilyennel.

- Én: Milyennel???!!

- Én: látott már vakot??

- Csajszi: Igen! TV-ben.

Ezek után a lehető leggyorsabban kifizettem a kerek összeget és illedelmesen elköszöntem: Viszlát!

Olyan zavarba jött, hogy csak ennyit mondott: Önnek is!

Nos ezért is hoztuk létre eme blogot, hogy tudjunk kommunikálni a látók felé.

Hahóóóó! Mi is emberek vagyunk! Tessék kérdezni és igyekszünk válaszolni!